A HARMADIK LEVÉL
A segítség
"Kedves Gyermek!
Képzeld! Az történt, hogy Tündérországban a király fáján megmaradt az első két alma! Ez azt jelenti, hogy sikerrel jártál, és mi mérhetetlenül büszkék vagyunk Rád és hálásak a segítségedért. Már csak 5 almának van szüksége segítségre, és ha végül mind a 7 fent marad, akkor a fa újra bízni fog a világ jóságában, és minden hajnalban aranyba burkolózik majd a temérdek gyümölcstől, amit terem. Árgyélust is biztosan meg fogom találni addigra. Nagyon köszönöm, hogy számíthatok rád!
Mivel bátorságod határtalan, ezért bátran folytatom én is a történetem, és elmondom neked most, mi történt hát a második éjjelen.
Amikor Árgyélus meglátta, hogy elviszem az első almát, nagyon szomorú lett. Láttam rajta, hogy mélyen átjárta őt a fájdalom. Visszamentem hát hozzá a következő este, és megkérdeztem tőle, mi bántja. Elmondta, hogy édesapja, a király tengernyit sír bánatában, mert az almák eltűntek a fáról, és szeretné őt újra boldognak látni. Elmondtam neki, hogy nagyon sajnálom, hogy megbántottam a királyt és Árgyélust is. Megígértem neki, hogy jóvá teszem a helyzetet, és vigaszul meg is érintettem őt óvatosan. Ekkor azonban leesett a második alma is a fáról, egyenesen közénk, a földre. Árgyélus megpróbálta visszatenni, de sajnos nem járt sikerrel. Nagyon megijedtünk. Félelmemben ismét hollóvá változtam, és elindultam megkeresni társaimat, és kértem őket, hívják a fához újra az állatokat, mert nagy baj van, és segítségre van szükségünk. Holló társaim összehívták az állatokat a Nagy Réten, és megbeszélést tartottunk mi mindannyian: Árgyélus, a medve, a malac, a ló, a kutya és én, ismét lány képemben. Az állatok azt tanácsolták, legyek én középen, és ők majd körbevesznek engem négy oldalról, és kérik a fát, fogadja vissza az almáját. Izgalommal telve álltam be középre, elém állt a kutya, mögém a ló, balra a medve, jobbra a malac. Ekkor mozdulatlanul álltunk egy pillanatig, és kérni kezdtük a fát:
"Én drága aranylóalmafám,
elvettem gyümölcseidet, az én hibám.
Tévedésem fájdalmát szenvedem,
almáidat újra oltalmadba kérlelem!"
Ismét hollóvá váltam, elrepültem újra a Tanácshoz, ahol azt mondta a Bölcsek Bölcse, hogy kérjek ismét tőled segítséget. Azt is mondták, hogy ha háromszor körbefogják állataid egymást, akkor a második alma ismét visszakerül a fára.
Megkérhetlek ismét arra, hogy segíts nekem? Mivel az első almánk már itt maradt a fán Tündérországban, ezért biztos vagyok benne, hogy most is sikerrel jársz, bízom benned most is.
A sorrendet elküldöm ismét:
Én vagyok középen (holló).
Előttem a kutya.
Mögöttem a ló.
Balra tőlem a medve.
Jobbra tőlem a malac áll.
Ne feledd, háromszor álljanak fel így egymást körbefogva az állatok, és sikerrel jársz! Anya/apa most is veled lesznek.
Köszönöm, hogy segítesz nekem!
Szeretettel ölel:
Tündérszép Ilona"
Mivel a mesékben nincs lehetetlen, ezért nagyon tápláló a gyermekek mágikus gondolkodását támogatni a titkos alma feltevésével. Természetesen azzal sincs gond, ha előtte teszed fel az almát. A varázslatok világában meg tud teremni a valóságos kezünkbe is hipp-hopp az alma, így nem lesz gond akkor sem, ha mégsem sikerül titkosan felhelyezni azt. Azonban, ha úgy látod, szomorú lenne attól, mert a kezedben/ágyon meglátja a lehullott második almát, akkor mindenképp említsd meg neki, hogy „Tündérszép Ilona annyira elfáradt az előző éjjel, hogy most téged kért meg arra, tedd fel helyette anyával/apával az almát a fára."
További leírás a módszertani füzetben olvasható!
